KATA, átalányadó vagy társasági adó? Segítünk eligazodni a vállalkozási formák útvesztőjében

A vállalkozás indítása izgalmas és lehetőségekkel teli utazás kezdete. Az üzleti terv kidolgozása, a piaci rések felkutatása és a márkaépítés kreatív folyamatai mellett azonban elkerülhetetlenül szembe kell néznünk a bürokrácia és az adózás világával is. Magyarországon a vállalkozók számára többféle adózási forma létezik, és a helyes választás alapjaiban határozhatja meg a cég pénzügyi jövőjét, adminisztrációs terheit és végső soron a sikerét. A három leggyakrabban emlegetett opció a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója), az átalányadózás és a társasági adó (TAO).

Ez a három rendszer gyökeresen eltérő logikán alapul, és más-más típusú vállalkozásoknak, élethelyzeteknek és üzleti céloknak felel meg. Egy rosszul megválasztott adózási mód felesleges költségekhez, bonyolult adminisztrációhoz és akár komoly adóterhekhez is vezethet. Célunk, hogy ebben a cikkben közérthetően, lépésről lépésre bemutassuk a KATA, az átalányadó és a társasági adó működését, előnyeit és hátrányait, hogy megalapozott döntést hozhasson vállalkozása jövőjéről.


1. A megújult KATA: A végletekig leegyszerűsített, de szigorú keretek között


A KATA a 2022-es átalakítása óta egy rendkívül szűk vállalkozói réteg számára elérhető, de számukra verhetetlenül egyszerű adózási forma. A népszerűsége korábban abban rejlett, hogy alacsony, fix havi díj ellenében kiváltotta a legtöbb adó- és járulékfizetési kötelezettséget, minimális adminisztráció mellett. A jelenlegi szabályozás azonban drasztikusan korlátozta, hogy ki élhet vele.


Ki választhatja a KATA-t?


A KATA adózást ma már kizárólag főállású egyéni vállalkozók választhatják, akik csak magánszemélyeknek (lakossági ügyfeleknek) állítanak ki számlát. Ez a legfontosabb kritérium. Ha egy vállalkozó akár egyetlen forintnyi bevételre is szert tesz cégtől, szervezettől vagy más egyéni vállalkozótól, azonnal elveszíti a KATA-jogosultságát.

További feltételek:

  • Nem lehet heti 36 órát elérő munkaviszonya máshol.

  • Nem lehet saját jogú nyugdíjas.

  • Nem lehet más cégben (Kft., Bt.) személyesen közreműködő tag vagy vezető tisztségviselő.


Hogyan működik?


A KATA lényege a fix havi adótétel, ami havi 50 000 forint. Ez az összeg kiváltja a következőket:

Fontos megjegyezni, hogy az iparűzési adót (IPA) a KATA nem váltja ki, bár arra létezik egy egyszerűsített megállapítási mód. A bevételi határ évi 18 millió forint. Amennyiben a vállalkozó bevétele ezt meghaladja, a felettes rész után 40%-os különadót kell fizetnie.


Előnyök:


  • Kiszámíthatóság: Minden hónapban fix, 50 000 forintos adóterhet jelent, függetlenül a bevétel alakulásától (az éves keretig).

  • Minimális adminisztráció: Nem szükséges a költségeket tételesen nyilvántartani, elegendő egy egyszerű bevételi nyilvántartás vezetése. A bevallási kötelezettség is minimális.

  • Alacsony adóteher: Alacsonyabb költségszint mellett, a 18 milliós keretig rendkívül kedvező lehet az adóterhelés.


Hátrányok:


  • Rendkívül korlátozott célközönség: Csak B2C (Business-to-Consumer) modellben működik. Ideális lehet például fodrászoknak, masszőröknek, személyi edzőknek, fotósoknak (akik magánszemélyeknek dolgoznak), vagy takarítóknak.

  • Nincs költségelszámolás: A havi adót akkor is fizetni kell, ha egy adott hónapban nincs bevétel. Magas költséggel működő vállalkozásoknak nem éri meg.

  • Alacsony társadalombiztosítási alap: A havi 50 000 forintos adó alacsony alapot képez a nyugdíj, a táppénz vagy a CSED/GYED szempontjából. Ez hosszú távon hátrányt jelenthet.

  • Csak egyéni vállalkozóknak: Társas vállalkozások (Kft., Bt.) számára nem elérhető.

Kinek ajánlott a KATA? Annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki kizárólag a lakosságnak nyújt szolgáltatást vagy ad el terméket, viszonylag alacsony költségszint mellett dolgozik, és a kiszámíthatóságot, valamint az alacsony adminisztrációt többre értékeli a magasabb TB-ellátási alapnál.


2. Az átalányadózás: Az arany középút


Az átalányadózás a KATA szigorítása után a legnépszerűbb adózási formává vált az egyéni vállalkozók körében. Sokkal nagyobb rugalmasságot kínál, mint a KATA, miközben adminisztrációs szempontból még mindig egyszerűbb, mint a tételes költségelszámolás.


Hogyan működik?


Az átalányadózás lényege, hogy a törvény elismeri, hogy a bevétel megszerzéséhez költségek is társulnak, de ezeket nem kell tételesen, számlákkal igazolni. Ehelyett a bevételből egy jogszabályban meghatározott, fix százalékú költséghányadot lehet levonni. A fennmaradó rész lesz a jövedelem, ami az adózás alapját képezi.

A leggyakoribb költséghányadok:

  • 40%: Az általános kulcs, a legtöbb szolgáltató tevékenységre ez vonatkozik (pl. tanácsadó, programozó, marketinges, grafikus).

  • 80%: Bizonyos, jogszabályban nevesített tevékenységekre, jellemzően kereskedelmi és ipari tevékenységekre vonatkozik.

  • 90%: Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők számára, nagyon szűk körben alkalmazható.

A számítás menete:

  1. Jövedelem megállapítása: Jövedelem = Bevétel - (Bevétel * Költséghányad)

  2. Adómentes rész: A megállapított jövedelemből le kell vonni az adómentes részt. Ez az éves minimálbér fele, ami 2024-ben 1 600 800 Ft. Ez a legnagyobb vonzereje az átalányadózásnak.

  3. Adófizetés: Az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell megfizetni a 15% SZJA-t, a 18,5% TB-járulékot és a 13% SZOCHO-t.

A járulékoknak és a SZOCHO-nak van egy minimális alapja (jellemzően a minimálbér vagy a garantált bérminimum), ami után akkor is fizetni kell, ha a jövedelem nem éri el ezt a szintet, vagy adómentes.

A bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese (kb. 26-27 millió forint), a 80%-os költséghányadú tevékenységeknél pedig az ötvenszerese.


Előnyök:


  • Rugalmasság: Lehet számlázni magánszemélyeknek és cégeknek is (B2C és B2B).

  • Adómentes keret: Az éves minimálbér feléig terjedő jövedelem adómentes, ami rendkívül kedvezővé teszi, különösen az alacsonyabb bevételű vagy mellékállásban vállalkozók számára.

  • Költséghatékonyság: Ha a valós költségek alacsonyabbak, mint a törvény által biztosított költséghányad, akkor jobban megéri, mint a tételes költségelszámolás.

  • Mérsékelt adminisztráció: Bonyolultabb, mint a KATA (havi/negyedéves bevallások), de egyszerűbb, mint a teljes körű könyvelés.


Hátrányok:


  • Komplexebb számítás: A jövedelem, az adómentes rész és a fizetendő adók-járulékok kiszámítása már szakértelmet igényel, a legtöbb átalányadózónak szüksége van könyvelőre.

  • Járulékfizetési minimum: A főállású átalányadózóknak akkor is fizetniük kell a minimális járulékokat, ha a jövedelmük az adómentes határ alatt van.

  • Nem mindig optimális: Ha egy vállalkozásnak magasak a valós, igazolható költségei (pl. árubeszerzés, anyagköltség), akkor a tételes költségelszámolás kedvezőbb lehet.

Kinek ajánlott az átalányadózás? Az egyéni vállalkozók széles körének ez a legideálisabb forma. Különösen azoknak, akik cégeknek és magánszemélyeknek is számláznak, a költségeik pedig nem haladják meg a törvény által biztosított vélelmezett költséghányadot. Kezdő vállalkozóknak és a legtöbb szolgáltatást nyújtó szakembernek (IT, marketing, tanácsadás) ez az "arany középút".


3. A társasági adó (TAO): A növekedésre és professzionalizmusra tervezve


A társasági adózás alapvetően a gazdasági társaságok (Kft., Bt.) adózási formája. Ez a legbonyolultabb, de egyben a legtöbb lehetőséget rejtő rendszer is. Míg a KATA és az átalányadó a bevételből indul ki, a TAO alapja a vállalkozás nyeresége.


Hogyan működik?


A társasági adózás egy többlépcsős folyamat, amely precíz, kettős könyvvitelt igényel.

  1. Eredmény megállapítása: Nyereség (Adózás előtti eredmény) = Összes bevétel - Összes elismert költség és ráfordítás

  2. Társasági adó (TAO): A nyereség után a cég 9% társasági adót fizet. Ez Európában az egyik legalacsonyabb kulcs.

  3. Osztalék kivétele: A leadózott nyereség (adózott eredmény) a cég vagyona marad. Ha a tulajdonos(ok) ki szeretnék venni ezt a pénzt, azt osztalék formájában tehetik meg.

  4. Osztalékadózás: Az osztalék után a magánszemély tulajdonosnak 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t kell fizetnie (a SZOCHO-nak van egy éves felső korlátja).

A tulajdonosok természetesen nem csak osztalékként juthatnak jövedelemhez. Felvehetnek fizetést (munkaviszonyban) vagy tagi jövedelmet (megbízási jogviszonyban), amely a cég számára költségként elszámolható, a magánszemélynél pedig normál bérként adózik.


Előnyök:


  • Korlátolt felelősség (Kft. esetén): A tulajdonosok csak a cégbe bevitt törzstőke mértékéig felelnek a cég tartozásaiért, a magánvagyonuk védve van.

  • Tételes költségelszámolás: Minden, a vállalkozás érdekében felmerült és számlával igazolt költség elszámolható, ami csökkenti az adóalapot. Magas költségszintű vállalkozásoknál (pl. kereskedelem, gyártás) ez elengedhetetlen.

  • Nincs bevételi korlát: Nincs felső határa a bevételeknek.

  • Professzionális imázs: Egy Kft. vagy Bt. sok partner és ügyfél szemében megbízhatóbbnak, komolyabbnak tűnhet, mint egy egyéni vállalkozó.

  • Adótervezési lehetőségek: A nyereség visszaforgatható a cégbe fejlesztésre, beruházásra, és csak akkor kell utána osztalékadót fizetni, ha a tulajdonosok ténylegesen kiveszik.

  • Több tulajdonos: Lehetőséget ad befektetők bevonására, üzletrészek kialakítására.


Hátrányok:


  • Magas adminisztrációs teher: A kettős könyvvitel kötelező, amihez elengedhetetlen egy szakképzett könyvelő folyamatos megbízása. Ez jelentős havi költséget jelent.

  • Magasabb induló és fix költségek: Alapítási költségek (ügyvéd), kötelező kamarai hozzájárulás, magasabb könyvelési díj, esetlegesen bankszámlaköltségek.

  • Bonyolultabb adórendszer: A TAO, az osztalékadó, az iparűzési adó, az ÁFA és a bérek adózásának összehangolása komplex feladat.

  • Kettős adóztatás: A cég először adózik a nyereség után (TAO), majd a tulajdonos is adózik a kivett jövedelem (osztalék) után (SZJA, SZOCHO).

Kinek ajánlott a társasági adó? Azoknak a vállalkozóknak, akik hosszú távra terveznek, növekedni szeretnének, esetleg több tulajdonostársat vagy befektetőt vonnának be. Akkor is ez a jó választás, ha a tevékenység magas költségszinttel jár, vagy ha a korlátolt felelősség elengedhetetlen a kockázatok minimalizálása érdekében.


Összehasonlító táblázat


SzempontKATAÁtalányadózásTársasági adó (TAO)Vállalkozási formaCsak főállású egyéni vállalkozóEgyéni vállalkozóKft., Bt.Adózás alapjaFix havi összeg (tételes adó)Bevétel - KöltséghányadBevétel - Tételes költségekFő adónemekHavi 50 000 FtSZJA, TBJ, SZOCHOTAO, osztalékadó, bérek adóiKöltségelszámolásNincsVélelmezett (40/80/90%)Tételes, számlák alapjánBevételi korlátÉvi 18 millió FtÉvi ~27 millió Ft (általános)NincsKinek számlázhat?Csak magánszemélyeknekMagánszemélynek és cégnek isMagánszemélynek és cégnek isAdminisztrációMinimálisKözepes (könyvelő ajánlott)Magas (könyvelő kötelező)TB ellátási alapAlacsony, fixJövedelemtől függő, de van minimumMunkabértől/tagi jövedelemtől függLegnagyobb előnyeExtrém egyszerű, kiszámíthatóAdómentes jövedelemrészKorlátolt felelősség, rugalmasságLegnagyobb hátrányaNagyon korlátozott körnekKomplexebb számítás, minimum járulékMagas adminisztrációs költségek

Exportálás Táblázatok-fájlba


Záró gondolatok: A jó döntéshez szakember kell


Látható, hogy nincs egyetlen, mindenki számára tökéletes megoldás. A választás mindig az egyéni helyzettől, az üzleti modelltől, a várható bevételtől és költségektől, valamint a jövőbeli tervektől függ.

  • Ha Ön egy helyi szolgáltató, aki főként a lakosságnak dolgozik, és a lehető legegyszerűbb megoldást keresi, a KATA lehet az ideális választás.

  • Ha Ön egyéni vállalkozóként indul, cégeknek és magánszemélyeknek is dolgozna, és a költségei viszonylag alacsonyak, az átalányadózás kínálja a legjobb kompromisszumot a rugalmasság és az adóoptimalizálás között.

  • Ha pedig nagyban gondolkodik, növekedni szeretne, partnereket vonna be, vagy a tevékenysége magas költségekkel jár, akkor a társasági forma és a TAO szerinti adózás nyújtja a legstabilabb és legprofesszionálisabb kereteket.

Mielőtt végleges döntést hozna, tegye fel magának a következő kérdéseket: Kik lesznek a vevőim? Milyen bevételekre és költségekre számítok az első évben? Mennyire fontos számomra az adminisztráció egyszerűsége? Milyen hosszú távú céljaim vannak a vállalkozással?

A legfontosabb tanács azonban az, hogy ezt a döntést ne egyedül hozza meg. Egy felkészült, tapasztalt könyvelő vagy adótanácsadó nem csupán egy felesleges kiadás, hanem a legjobb befektetés egy induló vállalkozás számára. Segít felmérni a helyzetét, kiszámolja a várható adóterheket az egyes formákban, és segít kiválasztani azt a struktúrát, amely a leginkább támogatja az Ön üzleti sikerét. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, egy szakember naprakész tudása aranyat érhet a vállalkozási formák útvesztőjében.

Copyright Masszázs